Hat vajon a repülőjegyárakra a különadó eltörlése?

A versenytilalmi megállapodás jóval több, mint egy jogi formalitás: közvetlen hatása van a bérszámfejtésre, az adózásra és a munkáltatói kockázatokra is. Egy rosszul kialakított konstrukció könnyen jogvitához vagy többletköltséghez vezethet. Milyen feltételek mellett érvényes? Hol csúsznak el leggyakrabban a cégek? És hogyan befolyásolja a kifizetés időzítése az adózást? A cikk gyakorlati példákon keresztül ad választ ezekre a kérdésekre.

A gazdasági élet sajátos, sokszor kockázatos működésének velejárója, hogy a vállalkozások alkalmanként fizetésképtelen, nem teljesítő üzleti partnerekkel találkoznak. Az ilyen vevőkkel szembeni kintlévőségek nem csupán az ellenérték elmaradása miatt jelentenek likviditási nehézséget, hanem azért is, mert az eladónak a teljesítéskor az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetnie az állam felé akkor is, ha a vételár addig és talán ténylegesen soha nem folyik be.

A vg.hu cikkében arról ír, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen megemelik az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millióra. Ez alapvetően kedvező hír, azonban Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy egyes vállalkozóknak technikai problémát okozhat a változás!