A globális minimumadó (a továbbiakban: GLOBE) célja, hogy a nagy vállalatcsoportok nyereségét – a 2024. évben induló adóévtől - legalább 15 százalékos tényleges adószint terhelje.
A GLOBE alanya az a magyarországi illetőségű csoporttag, amely olyan vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adott adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
A 750 millió eurós küszöb más nemzetközi szabályokban is megjelenik. Ilyenek a klasszikus országonkénti jelentéstételre (CbCR) és a társaságiadó-információk nyilvánosságra hozatalára (public CbCR) vonatkozó szabályok.
Mivel e kötelezettségek teljesítése azonos vagy hasonló csoportszintű adatokra épül, az érintettséget összefüggésében célszerű vizsgálni. Az eltérő adatszolgáltatásokban, bevallásokban és nyilvános beszámolókban szereplő adatok közötti különbségek kérdéseket vethetnek fel, ezért a következetes és dokumentált megközelítés fontos.
Elsőként fontos kiemelni, hogy az érintettséget és az alkalmazandó kötelezettségeket minden adóévben külön szükséges vizsgálni, mivel a releváns körülmények (csoportszerkezet, jogi háttér stb.) évről évre változhatnak.
A magyar teendők meghatározásához a csoport központi adózási, pénzügyi részlegével történő egyeztetés elengedhetetlen. Többek között az alkalmazható mentességeket, a csoportszintű választásokat, az adatszolgáltatás teljesítőjét, az összes érintett magyar csoporttagot és az esetlegesen kijelölt helyi szervezetet is tisztázni kell.
Amennyiben egy magyar csoporttag a GLOBE szabályok alá tartozik, az irányadó, évente elvégzendő adminisztrációs feladatok akkor is fennállnak, ha adófizetéssel kapcsolatos teendő végül nem keletkezik.
A kötelezettségek fennállását továbbá önmagában nem befolyásolja, ha a csoport más tagjai olyan államban bírnak illetőséggel, ahol a GLOBE szabályait nem vezették be és / vagy Magyarországon adófizetés alóli mentesség (pl. „safe harbour”) alkalmazható.
Legfontosabb teendők és határidők (zárójelben a naptári éves adózóknál külön jelölve, továbbá, ha a határidő nem munkanapra esik, az a következő munkanapra tolódik):
Továbbá, ha a csoportszintű adatszolgáltatást külföldi csoporttag teljesíti, az ezen dátumtól számított 6 hónapon belül egy külön magyar bejelentési kötelezettség merül fel (az első érintett adóév esetén legkésőbb az adóévet követő második év december, a második érintett adóévtől szeptember végéig).
Az adóalanyiság bejelentésének elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén 5 millió forint mulasztási bírság szabható ki.
A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes és / vagy hibás teljesítése esetén a bírság a 10 millió forintot is elérheti.
A nem megfelelő teljesítés ezen túl az általános adóeljárási jogkövetkezményeket (adóbírság, késedelmi pótlék) is maga után vonhatja.
Bizonyos esetekben bírság nem szabható ki, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt (pl. a csoporttal történő egyeztetés dokumentáltan időben megtörtént és a kapott útmutatás alapján cselekedett).
A kapcsolódó előírásokat nemcsak magyar jogszabályok (törvények és rendeletek) alkotják, annak értelmezését és gyakorlati alkalmazását számos nemzetközi, elsősorban az OECD által kiadott útmutatás és adminisztratív iránymutatás is támogatja (2026 szeptemberében is jelent meg útmutatás).
A felkészülés és a megfelelő teljesítés tehát nem pusztán a jelenlegi előírások mechanikus alkalmazását, hanem az aktuális OECD-iránymutatások, a magyar szabályok és a vállalatcsoport sajátosságainak együttes vizsgálatát igényli.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Mintha mindig is létezett volna a KATA, pedig csak 2013 óta ismerjük ezt az egyszerűsített adót. A népszerűsége töretlen, nem véletlenül. Minimális adminisztráció, minimális adó. Ezért is keltett felzúdulást, amikor tavaly decemberben a KATA szigorításáról cikkeztek. Pedig erre akár szükség is...
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Nem vonta vissza az egyezmény felmondását az Amerikai Egyesült Államok. Mit tehetünk, ha kiderül, hogy nem fizetik utánunk a járulékot? Tanulságos EUB jogeset született a barter ügyleteket érintően. Transzferár konferencián adtak elő kollégáink. Februári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!