Szavatosság, jótállás, garancia

Alapvetés, hogy az eladó felel azért, hogy a szerződés megkötésekor az eladott termék megfelelően működjön; azaz meg kell felelnie a jogszabályoknak, tudnia kell a szerződésben vagy akár a hirdetésben bemutatott képességeket.

Ha a vásárlást követően kiderül, hogy ez nincs így, akkor az eladó úgynevezett szavatossággal tartozik. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a közhiedelemmel ellentétben ez akár évekkel később, garanciaidőn túl is érvényesíthető, feltéve, hogy a vevő bizonyítani tudja, hogy a hiba fennállt a szerződés megkötésekor. Ez sokszor gyakorlatilag lehetetlen (évekkel később is lehetséges bizonyítani a hiba eredeti fennállást például, ha kiderül, hogy valamilyen gyártási hiba a termékek széles körét érinti).

A jótállás, garancia lényege az, hogy a jogszabályban előírt vagy az eladó által vállalt időn belül nem kell a vevőnek bizonyítani, hogy a termék már a szerződéskötéskor hibás volt; az a főszabály, hogy az eladónak orvosolnia kell a hibát javítással, adott esetben kicseréléssel. Az eladó csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba az eladás után keletkezett (például a telefon átvizsgálása során kiderül, hogy víz érte). A jótállás tehát a vevő válláról veszi le a bizonyítás terhét, arra sarkallva az eladót, hogy magától kezelje a problémát.

Mi változik 2021-ben?

A jótállási határidőket fogyasztók esetén rendelet írja elő és az ebben felsorolt termékekre meghatározott mértékű jótállást kell vállalni. Ezek módosulnak 2021. januártól. Szigorodik az eladók jótállási felelőssége, ám a változás nem érinti az online rendelt termékek 14 napos visszaküldési lehetőségét, mert az a jótállástól független előírás, a visszaküldés nem csak a hibás termékekre vonatkozik.

• A mostani egy évvel szemben 2021-ben már 1-3 év között kell jótállást nyújtani a fogyasztók részére értékesített termékekre. Az időtartamot a termék ára határozza meg. 10-100 ezer forint közötti értékű termék esetén 1 év, 100-250 ezer forint között 2 év, efölött három év kötelező jótállást kell biztosítani.
• Bővül a rendelettel érintett termékek köre is, elsősorban az építkezéshez, lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek kerültek be a körbe, pl.: nyílászárók, csaptelepek.
• A rendelet változtat a jótállás tartalmán is, szigorítva a kiskereskedőkre vonatkozó határidőket és kötelezettségeket. Ha a hibás terméket az eladó 15 napon belül nem tudja kijavítani, akkor ezt jeleznie kell, ha pedig 30 napon belül sem, akkor köteles kicserélni a hibás terméket. Szintén cserekötelezettsége van az eladónak akkor, ha negyedszerre romlik el ugyanaz a termék. Ha valamilyen okból nem tudja kicserélni az eladó a terméket, akkor 8 napon belül vissza kell fizetni a vételárat.
• Jelentős adminisztrációs könnyítés, főleg a webshopok részére, hogy a jótállási jegyet elektronikusan is meg lehet küldeni, tehát azt már nem kell külön a termékhez kinyomtatni

Fogyasztó – csak magánszemély                                                                                                                           Nem új, de talán nem kellően közismert egy korábbi változás sem. 2014-ben lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv., ami megváltoztatta a ’fogyasztó’ jelentését. Ma már csak magánszemély minősül fogyasztónak, cég még akkor sem, ha egyébként az üzleti tevékenységén kívül vásárol. Ez azt jelenti, hogy csak a magánszemélyeknek eladott termékekre vonatkoznak a fenti szabályok. Aki cégként vásárol (praktikusan számlát kér a vásárlásról), az nem feltétlenül fog tudni élni a fent bemutatott lehetőségekkel, mivel a cégek közötti szerződéseknél nem ír elő jótállási kötelezettséget a jogszabály.

A Niveus Consulting Group szerint ez nem jelenti azt, hogy az eladónak a céges vevő felé nem kell felelősséget vállalnia, hogy az általa eladott termék megfelelően működjön, de egyrészt ez a felelősség szélesebb körben korlátozható, másrészt a céges vevőnek nem feltétlenül lesznek meg azok a bizonyításra vonatkozó kedvezményei, ami egy magánszemélynek a rendelkezésére áll.