Ha komolyabb beruházást tervez, figyeljen a február 25-i határidőre!
A Niveus Consulting Group közleménye az iparűzési adó csökkentés és a „de minimis” szabályok kapcsolatáról
Szavatosság, jótállás, garancia
Alapvetés, hogy az eladó felel azért, hogy a szerződés megkötésekor az eladott termék megfelelően működjön; azaz meg kell felelnie a jogszabályoknak, tudnia kell a szerződésben vagy akár a hirdetésben bemutatott képességeket.
Ha a vásárlást követően kiderül, hogy ez nincs így, akkor az eladó úgynevezett szavatossággal tartozik. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a közhiedelemmel ellentétben ez akár évekkel később, garanciaidőn túl is érvényesíthető, feltéve, hogy a vevő bizonyítani tudja, hogy a hiba fennállt a szerződés megkötésekor. Ez sokszor gyakorlatilag lehetetlen (évekkel később is lehetséges bizonyítani a hiba eredeti fennállást például, ha kiderül, hogy valamilyen gyártási hiba a termékek széles körét érinti).
A jótállás, garancia lényege az, hogy a jogszabályban előírt vagy az eladó által vállalt időn belül nem kell a vevőnek bizonyítani, hogy a termék már a szerződéskötéskor hibás volt; az a főszabály, hogy az eladónak orvosolnia kell a hibát javítással, adott esetben kicseréléssel. Az eladó csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba az eladás után keletkezett (például a telefon átvizsgálása során kiderül, hogy víz érte). A jótállás tehát a vevő válláról veszi le a bizonyítás terhét, arra sarkallva az eladót, hogy magától kezelje a problémát.
Mi változik 2021-ben?
A jótállási határidőket fogyasztók esetén rendelet írja elő és az ebben felsorolt termékekre meghatározott mértékű jótállást kell vállalni. Ezek módosulnak 2021. januártól. Szigorodik az eladók jótállási felelőssége, ám a változás nem érinti az online rendelt termékek 14 napos visszaküldési lehetőségét, mert az a jótállástól független előírás, a visszaküldés nem csak a hibás termékekre vonatkozik.
Fogyasztó – csak magánszemély Nem új, de talán nem kellően közismert egy korábbi változás sem. 2014-ben lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv., ami megváltoztatta a ’fogyasztó’ jelentését. Ma már csak magánszemély minősül fogyasztónak, cég még akkor sem, ha egyébként az üzleti tevékenységén kívül vásárol. Ez azt jelenti, hogy csak a magánszemélyeknek eladott termékekre vonatkoznak a fenti szabályok. Aki cégként vásárol (praktikusan számlát kér a vásárlásról), az nem feltétlenül fog tudni élni a fent bemutatott lehetőségekkel, mivel a cégek közötti szerződéseknél nem ír elő jótállási kötelezettséget a jogszabály.
A Niveus Consulting Group szerint ez nem jelenti azt, hogy az eladónak a céges vevő felé nem kell felelősséget vállalnia, hogy az általa eladott termék megfelelően működjön, de egyrészt ez a felelősség szélesebb körben korlátozható, másrészt a céges vevőnek nem feltétlenül lesznek meg azok a bizonyításra vonatkozó kedvezményei, ami egy magánszemélynek a rendelkezésére áll.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A Niveus Consulting Group közleménye az iparűzési adó csökkentés és a „de minimis” szabályok kapcsolatáról
Egy megfelelően kialakított flottakezelési modell lehetőséget ad a személyautókkal kapcsolatos adóterhek cégcsoporton belüli optimalizálására, elsősorban az áfa tekintetében. Az elérhető adóelőny – az autó használatától függően – az autó értékének akár a több, mint 20%-a is lehet.
2023. június 6-án benyújtották a nyári adócsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslat több adónemet érintő számos javaslatot tartalmaz, amelyek egy része 2024. január 1-től, míg egy része már 2023. augusztus 1-jén hatályba lépő változások. Egyúttal kitérünk a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt változásokra is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!