Nyári szünet alatti kötelező gyakorlat – diákok foglalkoztatása és bérszámfejtése

Milyen típusú szerződést kell vagy lehet kötni kötelező szakmai gyakorlat esetén?

Szakmai gyakorlat esetében első körben a különböző képzések típusát szükséges elkülöníteni egymástól ahhoz, hogy meghatározható legyen az alkalmazandó szerződéstípus, amelyet a jelenleg hatályos jogszabályi háttér ír elő a foglalkoztatók számára.

A hazai felsőoktatásban megjelenő duális képzési forma, egy olyan - a hagyományos egyetemi képzéstől eltérő - speciális képzési forma, amelynek a célja és lényege, hogy az egyetemi tanulmányok mellett a hallgató szakmai munkatapasztalatot szerezhessen. A szorgalmi időszakban a duális képzési formához csatlakozó hallgató hasonlóan a hagyományos képzésben részt vevő hallgatóhoz az egyetemi elfoglaltságaira, kötelezettségeire fókuszál, majd a szorgalmi időszak befejeztével a duális képzéses hallgató megkezdi a partnerszervezetnél a gyakorlati képzési időszakot, tehát munkahelyi feladatot teljesít. 

A hagyományos egyetemi képzésben részt vevő hallgatók esetében is felmerül szakmai gyakorlat, amelynek időtartamát, a teljesítendő órák számát az adott képzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. 

Mindkét felsőoktatási képzési forma esetében a gazdálkodó szervezet és az egyetemi hallgató hallgatói munkaszerződést köt egymással.

Ha a diák a tanulmányait szakiskolában, szakképző iskolában vagy technikumban végzi, a szakmai gyakorlatot külső gyakorlóhelyen teljesíti a szakirányú oktatás keretein belül. Ennek a duális szakképzésnek - amely a középfokú oktatási rendszer része -  a célja ugyancsak az, hogy a szakmai oktatás során a tanuló, képzésben résztvevő a megszerzett szakmai ismereteket gyakorlati tudással is ki tudja egészíteni. A duális szakképzés esetében a tanuló, a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely szakképzési munkaszerződést köt.

A szakképzési munkaszerződést jellemzően a teljes szakirányú oktatás időtartamára kötik meg a felek, amely több képzési évfolyamot lefed. Létezik lehetőség rövidtávú szakmai gyakorlatok teljesítésére is, amelyek jellemzően nyári gyakorlatok formájában kerülnek megszervezésre és leggyakrabban technikusi képzéseknél találkozunk ezzel a foglalkoztatási formával. A rövidtávú szerződést minimum 2, maximum 12 hetes időszakra lehet megkötni, naptári évenként 2 alkalommal.

Mi a különbség a duális képzés, az iskolai gyakorlat és a nyári szakmai gyakorlat között jogi szempontból?

Mind a hallgatói munkaszerződéssel, mind a szakképzési munkaszerződéssel munkaviszony jön létre a felek között. Így a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a foglalkoztatás során a felsőoktatás és a szakoktatás specialitásaihoz igazodó eltérésekkel. Ezeket az eltéréseket a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, a szakképzési törvényben, valamint a végrehajtásra vonatkozó kormányrendeletekben határozza meg a törvényalkotó. Itt jellemzően a munkaidő beosztására találunk differenciált szabályokat a hagyományos alkalmazotti foglalkoztatáshoz képest.

Kötelező-e bért fizetni a kötelező gyakorlatos diáknak? Ha igen, mi a minimálisan fizetendő összeg?

Gyakorlatigényes szakon tanuló egyetemisták a legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatuk ideje alatt díjazásra jogosultak, amelynek mértéke legalább a mindenkor érvényes minimálbér 65%-a. Az egyetemi duális képzések esetében ez a díjazás a teljes duális képzés időtartamára megilleti a hallgatót, így a szorgalmi időszakra is.

A személyi jövedelemadót tekintve a minimálbér összegéig fizethető adómentesen díjazás havonta a hallgatónak.

A szakképzési munkabér megállapítása jelenleg a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez igazodóan történik: annak egyhavi összege a minimum fizetendő munkabér havonta, de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka is meghatározható a szakképzési munkaszerződésben. Ez az összeg 2026-ban a 100.000 és 168.000 forint közötti bruttó összeget jelent a tanuló számára. A 168.000 forintos összegig a jövedelem havonta szja-mentes.

A személyi jövedelemadó mentességet meghaladó havi összeg után a diákok a 25 év alattiak adókedvezményét tudják érvényesíteni.

Van-e külön előírás a szakmai gyakorlat idejére vonatkozóan (pl. heti óraszám, minimális/maximum időtartam)?

Az időtartamot tekintve a képzés követelményei az irányadóak, így a teljesítendő óraszám képzésenként változó. A napi munkaidőt tekintve az egyetemi hallgató maximum 8 órát dolgozhat naponta, illetve maximum heti 40 órát dolgozhat egy héten. Túlóra részére nem rendelhető el.

A szakképzéses tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja 18 év alatti tanulónál a 7 órát, 18 év feletti tanulónál a napi 8 órát, valamint az oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni.

Milyen juttatások adhatók a diákoknak (pl. utazási támogatás, étkezési hozzájárulás), és ezek hogyan adóznak?

Megilleti a diákokat is az utazási költségtérítés adómentesen abban az esetben, ha a lakóhelyükről történő munkába járás közigazgatási határon kívülről történik a munkahelyre. A szakképzési gyakorlati képzésen résztvevők részére éves szinten legfeljebb 168.000,- Ft-ig kell biztosítani a választott szakma szerinti munkakörben a munkáltató által foglalkoztatottak részére is biztosított juttatásokat. Ezek a juttatások - így például az étkezési hozzájárulás, SZÉP kártya és egyéb juttatás - évente a minimálbér mértékéig adómentesek. Az adómentes érték feletti nem pénzbeli juttatás a foglalkoztató számára jelent adóterhet béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként jogcímtől függően. Az egyetemi szakmai gyakorlatosok részére jutatott étkezési hozzájárulás egyes meghatározott juttatásként adózik, míg a SZÉP kártya esetében az adó megállapítása megegyezik a munkavállalóknak ilyen jogcímen biztosított juttatáséhoz.

Milyen adminisztratív lépéseket kell elvégezni a gyakorlat megkezdése előtt (pl. bejelentés a NAV felé)?

Társadalombiztosítási szempontból a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott egyetemi hallgatók nem minősülnek e jogviszonyukban biztosítottnak, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn a szakmai gyakorlat megkezdésekor.  Szakképzési foglalkoztatás esetén létrejön a biztosítási jogviszony, így a NAV felé a foglalkoztatás megkezdése előtt adatot kell szolgáltatni a jogviszonyról az előírt nyomtatványon.

A foglalkoztatókat a biztosítotti nyilvántartásba történő bejelentésen túl havi bevallási kötelezettség terheli az általuk foglalkoztatottak jövedelmeiről is. Ebben az adatszolgáltatásban már fel kell tüntetni ezeket a foglalkoztatási jogviszonyokat is a többi munkavállalók adataival együtt.

Szükséges-e tanintézményi igazolás, és milyen formában kell ezt benyújtani a könyvelés vagy HR felé?

Az egyetemi képzések során az egyetem és a hallgatót fogadó cég együttműködési megállapodást köt egymással. Az egyetemek saját eljárási rendjükben határozzák meg, hogy milyen egyéb dokumentum szükséges még a szakmai gyakorlat megkezdéséhez. Jellemzően egy befogadó nyilatkozat kitöltése igazolja az egyetem felé, hogy a hallgató mely gazdálkodó szervezetnél tölti le a kötelezően előírt szakmai gyakorlatát.

A szakképzések esetében az iskola értesíti a duális képzőhelyet, hogy a diák a szakmai oktatás megkezdése előtt megszerezte az ágazati alapvizsgát, így megkezdődhet a gyakorlati oktatás a képzőhelyen.

A diák jogviszonya alapján milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak?

Mivel a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül e szerződése alapján biztosítottnak, társadalombiztosítási járulékot a díjazásukból nem kell levonni. A szakképzéses tanuló már biztosítottá válik a szabályozás szerint, így az ő jövedelmüket terheli járulék.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján a munkáltató a hallgatói- és a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalóira tekintettel nem fizet szociális hozzájárulási adót.

Hogyan történik a bérszámfejtés gyakorlati idő alatt? Ugyanazok a szabályok érvényesek, mint rendes munkavállalókra?

A bérszámfejtés ütemezését tekintve ugyanazok a szabályok érvényesek a diákokra, mint a rendes alkalmazotti jogviszonyban állókra. A bérszámfejtést havonta kell elvégezni a speciális adó- és járulékszabályok figyelembevételével. Hasonlóan a munkavállalókhoz a diákok is kapnak elszámolást, bérfizetési jegyzéket. Az elszámolási határidők is megegyeznek a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókéval.

Van-e eltérés a bérszámfejtési szabályokban, ha a gyakorlatos diák nem alkalmazotti jogviszonyban van?

Fontosabb eltérés az alkalmazotti jogviszonyhoz képest, hogy a munkabért a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére mindenképpen banki utalással kell teljesíteni. A standard alkalmazotti jogviszonyban állók esetében a készpénzes nettó munkabér kifizetése megengedett abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló erről írásban megállapodnak.

Milyen nyilvántartási kötelezettségek vonatkoznak a diákokra (pl. jelenléti ív, teljesített órák)?

A munkaidő nyilvántartása mindenképpen szükséges, valamint a szakoktatásban résztvevők munkaidejét a KRÉTA rendszerben is fel kell tüntetnie a képzőhelynek.

Milyen friss/új/mostanában módosított vagy hatályba lépett jogszabályokat tudtok felsorolni?

A díjazást tekintve a hallgató munkabére a mindenkor érvényes minimálbér mértékéhez igazodik, így a bérszámfejtéssel foglalkozó szakemberek ennek a rendelkezésnek az évenként változásait követik nyomon, amely legutóbb 2026. január 01. napjától változott meg.

További változás ugyancsak 2026. januárjától, hogy a szakmai gyakorlóhely által igénybe vehető szociális hozzájárulási adóból levonható normatív adókedvezmény bevallása tételesen, tehát nem céges szinten történik.