Visszamenőleges alanyi áfamentesség: Kinek okozhat problémát az értékhatár emelése?

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben. – véli a Niveus Consulting Group.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés lehetne valódi segítség, feltéve, hogy erre van mozgástér a költségvetésben.

Mintha mindig is létezett volna a KATA, pedig csak 2013 óta ismerjük ezt az egyszerűsített adót. A népszerűsége töretlen, nem véletlenül. Minimális adminisztráció, minimális adó. Ezért is keltett felzúdulást, amikor tavaly decemberben a KATA szigorításáról cikkeztek. Pedig erre akár szükség is lehet: a KATA jelen formájában nem mindig igazságos, a pozitívumok az elmúlt 7 évben eltünedeztek. Kérdés, hogyan lehetne úgy változtatni, hogy csak a visszaéléseket szűrjék ki, az előnyöket megőrizzék.