Nyilvános lesz, amit eddig csak az adóhatóság látott

Szabó Rudolf, a Niveus transzferár szolgáltatások üzletágvezetőjének cikke

A nyilvános országonkénti jelentéstétel, vagyis a Public CbCR bevezetése tovább fokozza a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát.  A szabályozás következtében a nagyvállalatok társaságiadó-pozíciója nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, hitelezők, munkavállalók, civil szervezetek, média és a szélesebb nyilvánosság számára is értelmezhetővé válik.

A Public CbCR-ról szóló (EU) 2021/2101 irányelvet a magyar jogalkotás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénybe implementálta. A szabályozás lényege, hogy a meghatározott méretet elérő vállalatcsoportoknak nyilvánosan közzé kell tenniük, hogy az egyes országokban többek között milyen bevételt, adózás előtti eredményt, tárgyévben fizetendő és fizetett társasági adót, létszámot és felhalmozott eredményt mutatnak ki.

A kötelezettség alapvetően azokat a multinacionális csoportokat érinti, amelyek konszolidált bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót,  vagyis elsősorban a legnagyobb nemzetközi vállalatcsoportokat célozza a szabályozás. A szabályok a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre alkalmazandók. Magyar sajátosság, hogy a hazai szabályozás az érintett magyar anyavállalatoknál 275 milliárd forintos árbevételi küszöböt nevesít, továbbá az éves beszámolóval egyidejű letétbe helyezést és közzétételt ír elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a naptári éves társaságok első érintett jelentési időszaka jellemzően a 2025-ös üzleti év lesz, az első közzétételi határidő pedig 2026. május 31. (egyedi beszámoló esetén) vagy 2026. június 30. (konszolidált beszámoló esetén).

A változás különösen érzékeny a nem EU-s anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalatok és fióktelepek számára. Ha a külföldi anyavállalat nem teszi közzé időben és megfelelő formában a Public CbCR-jelentést , vagy egyáltalán nem készít ilyen dokumentációt, a magyar társaságnak kell intézkednie a közzétételről.  Ha a magyar társaság nem kapja meg a szükséges adatokat az anyavállalattól, a rendelkezésére álló információk alapján kell jelentést készítenie, és nyilatkoznia kell arról, hogy az anyavállalat nem biztosította a teljes adatkört.

A Public CbCR gyakorlati kockázata nem csupán az adatszolgáltatásban rejlik. A jelentést egységes, géppel olvasható elektronikus formátumban kell elkészíteni, ami lehetővé teszi az automatizált összehasonlításokat.  Ez azt is jelenti, hogy a különböző országokban kimutatott adózási adatok gyorsan összevethetők lesznek, így az országok közötti adózási eltérések az okok és egyéb háttérinformációk nélkül is láthatóvá válhatnak.

A magyar szabályozás ráadásul szigorúbb az uniós minimumhoz képest: nem engedi az üzletileg érzékeny adatok ideiglenes kihagyását, és a fizetendő, illetve megfizetett társasági adó közötti jelentős eltérések magyarázata sem lehetőség, hanem kötelezettség. A jelentést továbbá a magyar társaságoknak legalább öt egymást követő évig elérhetővé kell tenni a honlapon, és nyolc évig meg kell őrizni.

A Public CbCR tehát nem pusztán új adminisztratív feladat, hanem reputációs, adózási és kommunikációs felkészülést igénylő megfelelési projekt is,  a jelentéstételre történő felkészülési idő pedig már rendkívül rövid.  Ezért a nagyobb cégcsoportokhoz tartozó magyar társaságok ügyvezetésének érdemes mielőbb megvizsgálni a jelentéstételi kötelezettség fennállását és az ahhoz szükséges adatok rendelkezésre állását.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!