Belépőjegy 5%-os áfakulccsal: ki járna jól, a szervező, a zenész vagy esetleg a közönség?

2020-08-01

A fesztiválok elmaradása miatt, a zenészek megsegítése érdekében a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) a koncertek belépőjegyeire kedvezményes, öt százalékos áfa bevezetését kéri.  A Niveus Consulting Group azt járta körbe, kinek jelenthetne ez valós előnyt, illetve léphet-e egyaltalán áfaügyben a kormány.

A szabadtéri rendezvényekre (koncertek, fesztiválok) már most is a kedvezményes, 18%-os áfakulcs vonatkozik. Ezt szeretné javaslatában tovább csökkenteni az MFSZ. Ennek természetesen van egy költségvetési oldala is – vizsgálni kell, hogy mennyi bevételtől esik el ezzel az állam, illetve mennyivel tudná növelni a fesztiválok, koncertek forgalmát, ami ezt a bevételkiesést kompenzálná.

A korábbi ÁFA kulcs csökkentési tapasztalatokból kiindulva az előnyt inkább az értékesítők (kereskedők) realizálták, tehát a közönség nem biztos, hogy ebből bármit is érzékelne. Ebből következően jelentős forgalomnövekedésre várhatóan nem lehetne számítani a fesztivál belépőjegyek áfakulcs csökkentésével.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere azt a kérdést is felveti, hogy a belépőjegyek 5 százalékra való csökkentése mennyiben tudja ténylegesen a zenészek bevételeit növelni? A belépőjegyet ugyanis rendszerint nem közvetlenül a zenekarok, hanem a szervező adja el, nem egyértelmű tehát, hogy kinél csapódna le a megtakarítás.

Jogi szempontból a nulladik kérdés, hogy egyáltalán lehet-e csökkenteni a koncertbelépők áfáját. A kormány kezét megkötik az EU-s előírások, nem lehet csak úgy bármit a kedvezményes adózás alá sorolni.

„Elvileg lehetőség van arra, hogy a koncertekre 5%-os áfát vessen csak ki a kormány, ugyanis az előadásokra, színházba, cirkuszba vagy vásárokba, vidámparkba, koncertre, múzeumba, állatkertbe, moziba, kiállításra vagy más kulturális eseményre és létesítménybe szóló belépőjegyek az EU által kedvezményezett körbe tartoznak. Ez azért is üdvözlendő, mert egyébként a kedvezményezett tevékenységi kör meglehetősen szűk, és a magyar kormány a legtöbb lehetőséggel eddig is élt, például  könyvek, egyes élelmiszerek után már most is 5%-os áfát kell csak fizetni ”-foglalta össze a szakértő.

Jogi akadálya tehát nincs, kizárólag politikai-költségvetési szempontokat kell a kormánynak mérlegelnie.

Ezzel szemben hiába lobbizna hasonló kedvezményért például a gépjárműforgalmazók szövetsége, az autókat ugyanis nem lehet a kedvezményes áfa-kulcs alá sorolni.

Nemzetközi példák

Ha csökkentik a koncertek (vagy más termékek, szolgáltatások) áfáját, az semmiképpen sem lenne egyedülálló lépés a magyar kormány részéről. Több európai ország is igyekszik az áfa csökkentésén keresztül támogatni a gazdaságot, a fogyasztás minél gyorsabb talpraállását.

A német kormány például 19%-ról 16%-ra csökkentette az áfa általános kulcsát, 7%-ról 5%-ra a kedvezményes kulcsot. A brit kormány pedig a kedvezményes áfakulcs alá sorolta a vendéglátó és turisztikai ágazat adóját.

A Niveus Consulting Group jogi partnere emlékeztet arra, hogy utóbbi kört, azaz a vendéglátást és a turizmust a magyar kormány már eddig is a kedvezményes áfakulcs körébe vonta, ugyanakkor turizmusfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget írt elő. A turizmusfejlesztési hozzájárulást – éppen a koronavírus okozta válság miatt – év végéig nem kell fizetni. Ezzel a kormány gyakorlatilag egy jelentős közteher-csökkentést hajtott már eddig is végre a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban.

Az igaz, hogy ebből a koncertjegyek, belépőjegyek nem profitáltak, ezen változtatna a már említett MFSZ javaslat, persze kérdés, hogy egyáltalán lesznek-e koncertek, események.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Felére csökkent a KKV-k értéke

A Niveus Consulting Group elemzése a magyar KKV-k cégértékének csökkenéséről

Elolvasom

A Niveus Consulting Group véleménye a bejelentett ágazati különadókról

A kormány május 26-ai bejelentése alapján több, mint 800 milliárd forintos külön adóterhelést kaphatnak egyes szektorok. Ez a valaha volt legnagyobb ágazati adókiigazítás Magyarországon - véli a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Karbonvám kötelezettség

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!